Miért képtelenek az emberek nemet mondani? Miért kell minden, és minden IS azonnal? Csak én látom azt, hogy ez egy súlyos életvezetési válság? Ha egy videójátékra nem tudod azt mondani, hogy “köszönöm, nem akarok vele játszani, mert nem jelent meg arra az operációs rendszerre, ami alatt az életemet élem” akkor, hogyan mond nemet más jóval károsabb dolgokra?

Csak én gondolom úgy, hogy a játékipar folyamatosan “túlhypeolja ” minden címét? Mert minden a legjobb, a legnagyobb, a legszebb grafikájú, a legjobb történetű, a leggrandiózusabb, a leg..leg..leg… erre még 6-8 lapáttál rátesznek persze az “influencerek” (nagyon utálom ezt a szót), akik egy jó szponzor dealben bármiért képesek teli torokból lelkesedni. Persze vannak normális tartalomgyártók is, akik ha nem jó a termék, azt is őszintén elmondják. De sajnos egyre kevesebb az ilyen. A tendencia azt láttatja velem, hogy a probléma több ágazatban is megmutatkozik. Az átlagos, vagy átlagon aluli lett a hype, és istencsászár, a mély, tartalommal, valódi mondanivalóval operáló cím pedig az “unalmas”, “lassú”, “kit érdekel”? Hogy lehetséges ez? Mi baj van az emberekkel?